|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.14. 16:09 - |
A kérésre kibővíthető és átalakítható boxsor minden lónak kényelmes állást biztosít. Az ajtókra egy "AP" van bevésve, ami utal arra hogy a Atlantis Princess Gimnázium lovai szállnak meg itt, valamint egy kis vastáblán a ló neve díszeleg. Minden állásban van önitató, etető, és legtöbbször friss szalma, de ez már a gazdiktól is függ. |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*A kérdésre bólogat és nézi ahogy bemegy a csikóhoz. A csikó meglepve figyeli a fiút a répát meglátva dobbant egyet a patájával és lehajtja, majd felemeli a fejét, megrázza a sörényét. A tenyeret meglátva odalépked és nem azt a répát veszi el, amit nyújt neki, hanem ami a szájába van.. odahajolva leharapja óvatosan és elrágcsálva oldalra dönti a fejét. Viktor rosszallón nézi egy kicsit őket, majd elmosolyodik. Castor lefekszik mint egy kiskutya és úgy néz fel könyörgő szemekkel Justinra pislog, de látva hogy kimegy, feltápászkodik és a box ajtajához lépked. Viktor meglepődik az ölelésre, a szavakra elmosolyodik.*
- Nincs mit, Justin..
*Guggol le hozzá, ha tud és átöleli.*
- Örülök, hogy elnyerte a tetszésed..
*Eltolja magától a fiút és fürkészi egy ideig, végül mély levegőt vesz. Inkább nem mond semmi mást.*
 
|
- Szóval Castor, mi?
*Rágcsálja meg a szavakat a válasz után, de nem néz fel Viktorra, a csikót figyeli. Eltolja a reteszt és belép a boxba. Kivesz a csikó etetőjéből egy szál répát, és féltérdre ereszkedik a box ajtajában. Ketté, majd négybe töri a répát, az egyik részt közülük a szájába veszi, remélhetőleg nem pont az tetszik meg a csikónak :P és míg rágcsálja, a tenyerét kinyújtja felé. Ha oda tudta csalni, akkor megsimizi a sörényét, és ha elfogyott a nasi akkor felegyenesedve kihátrál. Becsukja az ajtót és megeszi a maradék répát, majd Viktor felé fordulva átöleli a derekát, és mosolyogva belefúrja az arcát a ruhájába.*
- Köszi! Nagyon köszi!
|
*A bugyuta arcra összehúzza szemeit és karnateszi kezeit. Najó, fogja fel a helyzetet.. ő tud várni. A kicsikó értelmesen pislogva néz a fiú kezére, majd odadugva a fejét felnyihog. Hátraszökdécsel. Elmosolyodva figyeli, majd Jus fejére teszi a kezét.*
- Ő a meglepi.. bár tudom eléggé kicsi még, de olyan aranyosan nézett rám, nem bírtam otthagyni..
*Von vállat egy ártatlan mosollyal ahogy a fiúra néz, majd visszahúzza kezét és körbenéz.*
|
*Felnéz Viktorra, és elmosolyodva bólint egyet. Majd segít valahogy keresni... a csikóhoz érve felhúzza az egyik szemöldökét, majd ledöbben. Tiszta idétlen fejet vágva mered a miniatűr lóra, és valószínűleg hasonló értelmes pillantást fog kapni válaszul. Mint mondtuk eszes srác ő, összerakni össze tudja, csak felfogni nem képes.*
- Castor?
*Ismétli meg töprengve, és a csikó orrához tolja az egyik kezét, egyelőre csak hogy ismertesse, baráti szándék vezérli.*
|
*A nevetésre elmosolyodik, de ahogy a fiú elhúzza a száját megcsóválja a fejét. A lovakat fürkészi, majd a fiú vállára teszi a kezét.*
- Nna, most megkeressük a meglepidet.. itt kell lennie valahol..
*Húzza össze szemeit, hisz tényleg nem tudja merre lehet. Körbenéz, majd elengedve a fiú vállát továbblépked. Fürkészi a boxokat félszemmel, a lovakat, s az istálló végében feltűnik egy kis csikó. Elmosolyodik és megáll. Elnéz Justin felé, majd fejével a kiscsikóra bök.*
- Ő Castor.. helyes, nem?
*Mosolyodik el és sóhajt egyet. A kiscsikó akármennyire is próbálkozik nehezen éri fel a box "tetejét", de azért csak sikerül neki. Felnyihog és mint egy kutya úgy támaszkodik meg. Patáival megkopogtatja a fás terültetet.*
|
*Felnevet. Nem is zsebeli ki, csak gyakran kuncsorog tőle pénzt az ilyen apróságokhoz xD. Az istállóhoz érve belép, és kíváncsian körbenéz. Bár az ismerős környezet felhoz benne régi emlékeket, amiktől inkább elhúzza a száját. Kicsit beljebb lépked, majd kíváncsian Viktorra néz. Elmosolyodik egy mellettük felbukkanó lófejen, hisz a többség azt hiszi, hogy kaját kap, így rögtön jön kukucskálni a két új jövevényre. Megsimogatja a legközelebbi orrát, majd ismét körbenéz.*
|
- Akkor igen sokoldalú tehetség vagy *elmosolyodva megvonja az egyik vállát* Én nem nagyon tudok lovagolni..
*Pillant fel az égre, a fiú kijelentésére odakapja rá a tekintetét. Eltátja a száját, és kinyújtja utána a kezét.*
- Mondom, hogy nem tudok lovagolni!!
*Bár ez a tény Serenityt sem érdekli, máris nyerít Pamina után, egyhelyben toporog kicsit, majd beugrik ügetésbe. Vágtába nem tud, mert a szárak nem engedik, de azért makacsul húzza a fejét. Satsuki egy megadó sóhajjal rádől a nyakára, sarkaival megpiszkálja az oldalát.*
- Na jó, menjünk! Kész vagy? Ccc
*Csettintget a nyelvével, és felegyenesedve megbökdösi a sarkaival a kanca oldalát, aki máris beugrik vágtába. Végre örül, hogy elengedik, s a lánynak esze ágában sincs visszatartani. A szélnek és kibomlott hajának hála nem igazán lát, de a vágta dobálásától egy idő után felnevet. Beérik a fiút, de nem előzik meg, Serenity díjlovagláshoz szokott. Átpillant Gidához, és a kanca nyakára dőlve felemeli ő is a hátsóját a nyeregből, és kicsit gyorsabb tempóra ösztözni.*
 
|
*Satsukiék manőverére elhúzza a száját, majd sóhajt.*
- Azért csak óvatosan..
*A tájat kezdi el fürkészni, a szavakra a lányra néz.*
- Hát, régen tanultam lovagolni.. de aztán abbahagytam
*Von vállat, majd előre nézve összehúzza szemeit. Lassan elmosolyodik és Tsukira sandít.*
- Verseny a fáig?
*Dönti oldalra a fejét, majd választ nem várva sarkait Pamina bordái közé vájja, mire a ló nyerítve felágaskodik, majd kilő vágtába. Felemelkedik a nyeregből, s úgy néz hátra a lányra, majd sietve előre.*
 
|
*Gondolkozva nézi a fiút, a szemei révetegen csillognak, halványan mosolyog, és egy álmodozó sóhajjal még a feje is kidől oldalra. Ahogy elindulnak lépésben utánuk néz, és álmodozva sóhajt mégegyet. Ámor nyila szíven találta.. Serenity viszont rögtön rájön, miért nem mennek utánuk. Le akarnak maradni, hogy vágtával beérhessék őket! Jóóóó, ügyes! Kapar a mellső patájával párat s nyihogva megrázza a sörényét. Mostmár mehetünk, juhí! És kilő, Satsuki pedig kis híján hátra is esik.*
- Mimimimicsi????
*Kapaszkodik meg a szárakban, ha tehetne most sírna ahogy vágtában elzúgnak Pamináék mellett, főleg hogy feltűnik a kerítés. Ekkor már Serenity is sírni szeretne, s a fejét magasra szegve vészféket nyom, patáit erőteljesen a betonba kényszeríti s olyan hévvel áll meg 3 mm-re a kaputól, hogy Satsu egyből a nyakára borul, haja az arcába omlik, és a szájában érezhet némi sörényszőrt. Prüszkölve felegyenesedik, és félresöpri szőke loboncát az útból.*
- Tévedtem, mi ketten a világ legrosszabb párosítása vagyunk..
*Szűri a fogai között színtelen, mormogós hangon, amire Serenity vidám horkantása a válasz. Kis sörényrázás, amíg Gida kaput nyit - és lovasa gyönyörködik benne - addig lehajol fűt keresni. Satsu most viszont hamarabb abbahagyja a fiú csodálását, felhúzza a kanca fejét, és lépésben kiballagnak a páros mellé. Amíg a fiú visszamegy kapuzni, Serenity máris készíti a patáit - a szárak viszont időben visszahúzzák. Lehajol a ló nyaka mellé*
- A-a, Serenity, mégegyszer nem ejtesz át! Nem akarok fára felkenődni. Főleg nem előtte..
*Teszi hozzá nagyon halkan, miközben Gida felé sandít. Sóhajt egy jó nagyot, olyan erőgyűjtőt, és felegyenesedve tovább indítja a lovat. Megpaskolja a nyakát, és Gidára pillant.*
- Nem is tudtam, hogy tudsz lovagolni
|
*Nézi ahogy kivezeti a lovat, majd kiballag utána Paminával. Egy sóhajjal a kengyelbe lép és felhúzza magát. Elkapva a kantárt meghúzza kicsit, mire a ló kicsit hátrál, de hamar megszokja a helyzetet. Dobbant egyet a patájával. Satsukira néz.*
- Furának fura, de szerintem nem rossz.
*Von vállat egy mosollyal és lépésben elindul a lóval.*
- Akkor induljunk..
*Sandít még hátra Satsukira, majd sietve vissza. A kapuhoz érve megáll, majd oldalazva odaléptet Paminával. Kinyitja a kaput s kiballagva ismét odaáll a kapuhoz. Ha a két lány átért, akkor becsukja utánuk a kaput. Mellette elindulva sóhajt.*
|
*Serenity azért megrázza néhányszor a sörényét, hisz furi még neki, hogy munkára fogják.*
- Köszi! ^^
*A kengyelhez lépve beállítja a méretet, majd bólintva megpaskolja a kanca nyakát, aki erre kicsit elégedettebbé válik. Gida kérdésére kidugja a fejét*
- Aha! Máris..
*Elkapja a kantárt és összefogja Serenity torkánál, s ügyesen kivezeti a boxból, majd az istállóból is. Félrehúzza az ajtóból, hogy Gidáék is kiférjenek, és átdobja a ló feje felett a kantárt. Állít kicsit a hosszán, majd bólintva a kengyelbe akasztja a lábát. Vesz egy mély levegőt, elrugaszkodik, és felhúzza magát a nyeregbe. Lassan leereszkedik, és megtörli a homlokát*
- Huh.. fura itt fent.
*Kuncogva a fiúra néz, és elgondolkozik egy kicsit.*
|
- Ne szórakozz velem..
*Csóválja meg a fejét és a zablát sietve betolja a ló szájába. Ahogy megindul elhátrálva elkapja a kantárat és magához húzza a fejét.*
- Nem sietünk ennyire..
*Simogatja meg a fejét és megigazítja rajta a kengyeleket és a szárakat. Egy sóhajjal Satsukira néz majd a lóra bök.*
- Innen átveheted..
*Adja át neki a kantárt és visszatér Paminához. A kantárát megfogva sóhajt.*
- Remélem te nem vagy ennyire játékos..
*Húzza össze szemeit, a ló megrázza a sörényét és felmeli a fejét. Így majdnem kicsúszik keze közül a kantár.*
- Hé!
*Húzza vissza és egy morranással Satsukira néz.*
- Mehetünk?
|
*Zavart mosolygással dörzsölgeti meg a csuklóját, Serenity meglibbenti a farkincáját, és úgy néz Gidára. Hátrébb lép egyet, és prüszkölve lehajtja a fejét. Megszaglássza maga alatt a szénát, nem siet.. felegyenesedve hagyja, hogy rátegyék a kantárt, de a zablát nem hajlandó bevenni. Makacsul összezárt fogakkal, játékos tekintettel fürkészi Gidát, s hagy egy kis rést. Ha a fiú fürge, könnyedén betolja neki. Megrágcsálja kicsit, és mielőtt elrendezhetnék a szárait meg a kengyeleket, lomhán megindul előre. Menjünk, menjünk :P*
- Fűha, kicsit ijesztő belegondolni hogy egyedül kell kormányoznom egy lovat..
*Dünnyögi Serenity elé állva, és a homlokára csúsztatja a kezét, jelezve hogy stop.*
|
*A kérdésre értelmesen pislog, de nem mond rá semmit. Egy sóhajjal kinyitja a box ajtót és belépked a pacihoz. Megpaskolja a nyakát, mire Pamina megrázza a sörényét.*
- Oké..
*Néz rá összehúzott szemekkel. Nekilát a felnyerfelésnek, meghúzza a hevedert és a kantárért nyúl. Bólintva a ló elé ballag és megőróbálja rátenni, de minduntalan félrefordítja a fejét.*
- Naa... ez nem fáj.
*Húzza össze szemeit, s a ló egy sóhajjal lehunyja szemeit és dobbant egyet az első patájával. Felhúzza rá a kantárt, ekkor érkezik a kérdés a másik boxból. Megpaskolja Pamina oldalát és kiballag.*
- Miben kell segítenem?
*Meglátva hogy mi a gond lehajtja a fejét. No comment.. odaballagva segít kiszabadítanu a kezeit és sóhajtva elveveszi a kantárt és ha Serenity hagyja, akkor ő maga húzza fel rá.*
|
*Vidáman bólogat, de megakad a fejbiccentő izma Gida kijelentésére. Meghökkenve néz fel rá, némi gyanakvással, mintha épp át akarná ejteni.*
- Hogy mit csinálni?
*Életében kétszer volt lóközelben.. egyszer 4 évesen egy pónin, aztán 10 évesen nézte húgát pónizni. Feltápászkodik, és leporolja a hátsóját. Átveszi a cuccost és a boxajtóra teríti őket, majd sóhajt egyet.*
- Jól van, olvastam már erről, csak.. gyakorlatban kicsit más..
*Fogja két ujja közé a reteszt és megpróbálja elhúzni, de mivel az be van ragadva, elkezdi rángatni. Serenity ezen nagyon jól szórakozik. Egyhelyben szökdécselve cibálja, és láss csodát, kinyílik. Sóhajtva belép, és felveszi a földről az odahányt kefét.*
- Na jól van.. nem harapsz, ugye?
*Nyúl ki bizonytalanul a ló orra felé, és amint hozzáérne, a kanca elfordítja a fejét a másik irányba. Vesz egy mély levegőt, és a fejét rázva elkezdi lekefélni, bár úgy tűnik ezt előtte már elvégezték, de így volt írva a könyvben.. Leveszi a nyerget és ráteríti, hevedert húz, és jön a kantár. Hosszasan forgatja a kezei közt, Serenity addig hátrafordul, és orrával megbökdösgeti a nyeregtáskát, majd horkantva visszanéz.*
- Ő.. Gilbert! Segítenél?
*Dugja ki a fejét a boxból, a kengyelbe gabalyodott kezekkel.*
|
*A boxokhoz érve körbenéz, ahogy Satsuki hátraesik megtorpan. A lóra néz, majd vissza rá.*
- Hát, ahogy gondolod..
*Ő Pamina boxához ballag, végigméri majd bólint egyet.*
- Ő meg velem jön.. szupi. Akkor fel kell nyergelni őket és mehetünk is!
*Csapja össze a tenyerét a lányra nézve. Oldalra dönti a fejét és elindul a holmikért. Rövid idő után vissza is tér két nyereggel, kantárral. Az egyiket a lánynak adja, majd Pamina boxa felé fordulva sóhajt.*
|
*Megfogja a háta mögött a csuklóját, és enyhén billegve várakozik. Ahogy Gida visszaér felnéz, és mosolyogva bólint egy nagyot.*
- Akkor menjünk!
*Lépked az istálló felé, és ha valahogy kikeverednek a boxokhoz, akkor csillogó szemekkel körbenéz. Bekukucskál minden boxba, mint egy kisgyerek az ajtóra hasal és bedugja a fejét, majd hátraszökkenve megy a másikhoz. Épp így hajol be az egyik állásba, mikor az ott levő paci meg kidugja a fejét. Ahogy a homlokuk összeér szépen hátraesik, s megtámaszkodik maga mögött. Nagyokat pislogva néz fel a szürke kancára, aki játékos horkantással kirázza a sörényét. Elneveti magát, és Serenity ajtajára mutat.*
- Nekem ő kell!
|
*Látva hogy ketten is a nyomába szegődtek, méginkább rádől Aztec nyakára, és a füleibe suttog.*
- Ne hagyd magad, Szikra! A nyomunkban vannak..
*Lova fáradt prüszköléssel, de gyorsabb iramra kapcsol, bár azért nekik ott volt egy kis előny is a startolásnál XD. Már szinte egy vonalba kerül Viktorral és Gabyval, mikor meghallja hátulról a nyerítést. Aztec hátracsapja a füleit és ügetésre lassít, Peter beleül a nyeregbe és lépésre húzza a szárakat, majd oldalra fordulva megállítja. Szikra ágaskodik egy picit az ideges kanca láttán, de lovasa biztosan ül a nyeregben.*
- Minden rendben?
*Kiált Corninak, és elhúzza a száját. Megvonja a vállait*
- Majd azon a mezőn csinálunk egy visszavágót.. jó voltál
*Paskolja meg lova nyakát, és ha Szelídék felzárkóztak, akkor ügetésben tovább indul.*
|
*Peter szavaira sóhajt egyet.*
~Túl nagy az egója..~
*Felkapja a fejét, és kihívó pillantással hátrafordul a nyeregben*
- Ezt vegyem kihívásnak?
*Dönti oldalra a fejét, de Peter már el is süvít mellette. Felháborodott "héé" tör fel belőle, miközben a por ellen alkarját szemei elé emeli. Szelíd ágaskodik egy picikét a mellette elvágtázó lovaktól, és prüszkölve, a fejét rázva elhátrál kicsit. Gazdája felköhög egy kis port, majd a szárakat elengedve nekilát leporolni a ruháját, és kancája sörényét*
- Ezért mondtam, hogy csak a mezőn...
*Sóhajt fel, megcsóválja a fejét, s miután sikerült az őt beterítő por nagy részét levakarni magáról, kihajol a nyeregből, le Szelíd nyaka mellé, a kancája pedig hátranéz rá. Megsimogatja a nyakát.*
- Mit gondolsz, megkockáztassuk mi is ezt a felelőtlen, meggondolatlan, eresztett vágtát? *Előre néz a többiekre, és ismét sóhajt* Mindenesetre induljunk, mielőtt eltűnnek a szemeink elől.. nincs kedvem leszakadni tőlük..
*Rövid szárat fogva elindítja lovát lépésben, ügetésre vált, s mikor már érzi, hogy biztosan a nyeregben marad, vágtába ugratja Szelídet. Kancája nem sieti el a dolgot, kecsesen vágtázik a többiek után, megnyújtva azt a pillanatot, amikor egyik lába sem éri a talajt. Gazdája jelzésére vár, s Corni bizonytalanul, de kiemelkedik a nyeregből, így rákapcsol, és hamar felzárkózik a többiekhez. Szépen bevágtázik Gaby mellé, és ugyan kezd egyre inkább nem ínyére válni a gyorsítás, elzúg Viktor mellett is. Aztán jön az, ami Szelíd gyengepontja.. csak egy mezei egér, mely átsüvít előttük az úton, a kanca mégis azonnal felnyerít, behúzza a vészféket s felágaskodik hátsó két lábára, majd üget pár lépést és ismét ágaskodik, oldalaz, hátrál, gazdája kidől oldalra de megtartja magát.*
- Hóó Szelíd semmi baj, nincs baj, itt vagyok, cssss... *térdével szorít, a szárat rövidre fogja, sarkaival folyamatosan piszkálja a kanca oldalát, mire az megnyugodva horkant egyet, és lépésben tovább indul, de azért még bizalmatlanul sunyít* Jól van.. huh.. inkább hordjunk fát, minthogy összetörjük magunkat, nem igaz?
*Törli meg a homlokát, s amint az ijedtség utolsó szikrája is elillan, nyújtózva a többiek után néz.*
|
*Mikor Corniék melléjük érnek ránéz, s elmosolyodik. Szilaj horkant a kanca megpillantására, s megrázza sörényét. Viktor lenéz rá, s megpaskolja a nyakát. Kilépegetnek a kapun, s egy sóhajjal az égre néz. Corni kijelentésére összehúzza szemeit, de neki mindegy.. legyen ő az első, ha ennyire akarja.. nézi, ahogy elindul, majd a többiek is. Peter kijelentésére sarkai Szilaj bordái közé csapódnak, s kilő vágtába. Corni mellé szegődik, s feláll a nyeregben, majd a lóra hajol. Cornira sandít, majd az útra, s Szilaj gyorsítani kezd. Be kell érni Peteréket is..*
 |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
